Gyakran ismételt kérdések

Természetesen nagyon sok oka lehet. De talán a három leggyakoribb a következő:

• Vírusos, szoftveresen szemetes.

  Nagyon sokféle vírus van. Vannak olyanok amik nagy kárt tesznek, de kevéssé használják a számítógép erőforrásait. Vannak viszont olyanok, amiket épp arra írtak, hogy valamilyen „ingyen munkát” végeztessenek a gépünkkel a mi tudtunk és beleegyezésünk nélkül. Olyanok is vannak amik folyamatos reklámokkal árasztanak el minket és a háttérben igen nagy mennyiségű adatot töltenek le, elvéve ezzel a processzoridőt.

  Ezen kártékony programoknak a nagy része valamilyen hasznos dolognak álcázza magát. Beépülő böngésző bővítmény, driver kereső, vírusirtó!!!, médialejátszó és így tovább.

  Az ilyen gépek háttértárolóját kiszerelés után professzionális szoftverekkel kitakarítjuk, majd visszaépítés után a megfelelő szoftverekkel újra ellenőrizzük. Végezetül nem marad semmilyen kártevő szoftver a gépen.

  Bővebben ezen a linken olvashat vírusirtás témában.

• Koszos.

  Gyakorlatilag minden számítógépben, legyen az asztali vagy hordozható, van legalább egy, de inkább több ventilátor. Ezek sajnos nem csak a levegőt szállítják, hanem a levegőben lévő port és szálas anyagot, ami aztán szépen ellepi a hűtőrendszert, eltömíti a hűtőborda rácsait, megakadályozva ezzel a levegő áramlását.

  A mai processzorok úgy vannak kitalálva és beállítva, hogy nem nagyon engedik magukat „megsütni”, inkább csökkentik a teljesítményt. Ez persze a gép lassulásához vezet.

  A különböző chipek és a hűtőborda közötti jó hőátadást biztosítani hivatott hőátadó paszta vagy lapka is kiszárad, megkeményedik idővel, így csökken a hővezető képessége.

  Szervizünkben a gépek szétszedése után alapos takarítást végzünk nagy nyomású levegővel. A hővezető lapkákat kicseréljük, az elöregedett hőpasztát eltávolítjuk majd újat viszünk fel, az adott chip (videochip, processzor, memória, stb.) típusától függően. Ezáltal a gép gyorsabb és lényegesen csendesebb is lesz.

• Merevlemez hibás.

  A hagyományos merevlemezek, közismert nevükön winchesterek, hajlamosak „lassan” elromlani. Az adatot tároló mágneses lemezek felülete itt-ott olvashatatlanná és írhatatlanná válik, ezekbő lesznek az un. „hibás szektorok”.

  Na most amíg a merevlemez processzora „rá nem jön”, hogy az adott szektor rossz, és meg nem jelöli azokat mint hibás területeket, addig elég sokszor próbálja az ott lévő adatokat beolvasni, vagy írni a rossz részre. Mondanunk sem kell, hogy ez időbe telik amit mi lassulásként érzékelünk.

  Arról már nem is beszélve, hogy akinek mentetlen adatokkal van tele a gépe, családi fényképek, munkák, dokumentumok, könyvelő program adatbázis..., azoknál ez a fajta belassulás jó eséllyel egy közelgő teljes adathordozó meghibásodás előjele lehet, amit esetleg még sikerül idejében elkerülni az adathordozó azonnali cseréjével és az adatok átmentésével.

Ennek a hibajelenségnek, amikor a gép bekapcsolás után 1-2 másodperc múlva kikapcsol, a párja, amikor ugyan nem kapcsol ki, világítanak a ledek és a ventilátor is forog, de kép nem jelenik meg a kijelzőn.

A laptopok alapjára forrasztott chipek, videochip, fő chipset északi- és déli híd, hajlamosak idővel „elmelegedni”, főleg ha a gép sokáig rossz hűtéssel volt kénytelen működni. Ez azt jelenti, hogy a forrasztások tönkremennek, a chip lábai nem érintkeznek az alaplappal.

Na most ezeket nem igazán lehet otthon, forrasztópákával kijavítani. Kizárólag speciális BGA forrasztással orvosolható a probléma. Szervizünkben a megfelelő eszközökkel elég jó arányban képesek vagyunk ezeket az újraforrasztási hibákat javítani.

Több okból sem:

Először is, az a nagy igazság, hogy az ügyfél lakása, irodája nem igazán alkalmas a javítások többségének elvégzésére. Kevesen örülnének például, ha mondjuk a nappalijukban vagy a konyhaasztalon elkezdenénk kompresszorral kifújni egy erősen poros tápegység ventilátort, vagy egy kiszóródott tonerporral teli lézernyomtatót.

Aztán ott van az a probléma, hogy hiába próbáljuk meg előzetesen felmérni, milyen hibáról lehet szó, szinte biztos, hogy a helyszínre vitt 15 féle alkatrész közül pont a 16. kellene. Szerszámokkal ugyanez a helyzet.

De talán a legfontosabb, hogy egy számítógép javítás általában egy kiadós merevlemez (winchester) ellenőrzéssel és egy memóriateszttel kezdődik, ami akár – körülményektől függően – 2-5 órán keresztül is futhat. Egy esetleges víruskeresésről vagy adatmentésről nem is beszélve.
Szervizünkben ezek a tesztek, munkák futhatnak párhuzamosan. Sok gépet tudunk egyszerre javítani, telepíteni, de ez ugye egy helyszíni javítás esetén megoldhatatlan. Annak meg nem sok értelme lenne, és anyagilag sem térülne meg, hogy fél napot eltöltsünk valakinél azzal, hogy nézzük amint a gép dolgozik.

Első körben meg kell nézni, hogy a gép töltője működik-e.

Ha a töltő rendben van, akkor jó eséllyel a számítógép belső tápegység áramköre hibásodott meg.
Ezen hibák javításához az esetek nagy többségében egy fél marék rossz kondenzátor, dióla, FAT és más elektronikus alkatrész cseréjére van szükség, meg némi hozzáértésre és tapasztalatra.

Üzletünkben megtalálható gyakorlatilag az összes típushoz való gyári vagy utángyártott notebook töltő, de a belső táp hibák javítását is el tudjuk végezni korrekt hibafeltárással és árajánlattal.

Természetesen lehet.

Üzletünk nem üzemeltet hagyományos értelemben vett webáruházat, így a webáruház jellegű váráslás, aminek része a kiszállítás nem vehető igénybe.

A honlapról levélben, telefonon vagy személyesen megrendelt termékeket üzletünkben lehet átvenni a Gödöllő, Kossuth Lajos utca 31-33. szám alatti üzletünkben.

Ez attól függ.

Ha hibafeltárás egyszerű rutin feladat, és több óra ráfordított idő nélkül is tudunk árajánlatot adni, akkor nem.

Viszont egy alaplap javításnál vagy adatmentésnél sokszor majd hogy nem meg kell javítani a gépet vagy ténylegesen le kell menteni az adatot ahhoz, hogy lássuk sikeres-e a dolog és tudjunk végső árat kalkulálni.
Ez utóbbi esetben számolunk hibafeltárási díjat ami akkor is fizetendő, ha a tényleges javítást nem kéri valaki.

A gépek átvételekor igyekszünk egy hozzávetőleges árat mondani előzetesen, és ez legtöbbször tartható is. Ebből ügyfeleink már el tudják dönteni, hogy megéri-e nekik ennyit költeni a javításra vagy sem, így többnyire elkerülhető a hibafeltárási díj.

Ha most, amikor ezeket a sorokat olvassa, az esemény már megtörtént, akkor semmit.

Ha ilyesmi történik véletlenül, akkor egy átlagos nonebook - tehát hacsak nem katonai vagy kutatási célra tervezett, víz és ütésálló gépünk van - akkor jó esetben 2-3 másodpercünk van a töltő kihúzására és az akkumulátor eltávolítására. Rossz esetben ennyi sincs.
Ilyenkor ne bíbelődjünk még egy facebook post megírásával vagy a windows szabályos leállításával, AZONNAL áramtalanítsuk a gépet!

És nem okos ötlet később sem bekapcsolni, amikor úgy gondoljuk, hogy már úgyis biztosan kiszáradt belül is.

Egyrészt nem, nem száradt ki belül. A gép belsejébe folyt dolgok néha csak hónapok alatt száradnak meg. Különösen igaz ez a billentyűzetre.
Másrészt a ragacsos dolgok (kóla, kakaó, üdtő, kannás bor...) még megszáradt állapotukban is egy vékony, de túlságosan is jó elektromos vezető képességű hártyát képeznek az alkatrészeken amik abban a pillanatban tönkremennek, amint ismét áram alá kerültek.
A kóla különösen agresszív ilyen szempontból, mert néhány fajta anyagot szép lassan még szét is tud marni.

Ha egy ilyen balesetet szenvedett gépet sikerül még időben áramtalanítani, és később sem próbálták bekapcsolgatni, akkor jó eséllyel meg lehet azt menteni az alkatrészek szakszerű megtisztításával.
A billentyűzet - gyártási technológiájának köszönhetően - nem szétszedhető, javítható alkatrész, így azt nagy valószínűséggel cserélni kell.